Múlt idéző igézet

Avagy időutazás százszorszépes hivatásom birodalmába

Százszorszépes Szépségem!

Mint hivatásába végtelenül szerelmes szakember nem  "csak" a  kozmetika legújabb vívmányait kísérem figyelemmel, és építem be, azokat Százszorszépem mindennapi repertoárjába, hanem előszeretettel teszek időutazást a szépségápolás gazdag kincseket őrző múltjába is .

Olvasmányaim során egészen a kőkorszakbeli népek test dekorálási és festési szokásaihoz repülhettem vissza. Az ezeket bizonyító ásatások, a sírok és a barlangok leletei, mind azt támasztják alá, hogy a szépségápolás egy idős az emberiség történetével. 

Mintegy 8000 éves az a szemöldökfesték lelet, amit egy sumér sír feltárásakor találtak meg. Már az akkori időben is készítettek kenőcsöket, és adtak szépségápolási tanácsokat. A Thébában feltárt 3000 éves papirusz tekercseken szépítőszerek készítésének receptjei is találhatók. A kozmetikumok ismerete és használata eljutott Athénba és Rómába. A görögök nagy hangsúlyt fektettek a test ápolására, közismert mondásuk: "Ép testben, ép lélek". 

Maga a kozmetika is görög eredetű szó és azt jelenti: rendbe szedni, díszíteni. 

Egy százszoszépítő receptet is hoztam, Neked, egyenesen Tutanhamon uralkodása idejéből:

"Törj össze tömjént, viaszt, adj hozzá friss olíva olajat, szétzúzott palkát, keverj hozzá friss tejet. A masszát hat napon át, pakold az arcodra. Meglátod az eredmény nem marad el."

Erre a receptre a 2009-ben Budapesten "Tutanhamon kincse" címmel megrendezett lélegzetelállítóan szép kiállításon leltem rá. Ugyan a fáraónak ifjú kora miatt nem volt szüksége erre a készítményre, de a tárlatvezetés során az is kiderült, hogy kőlapokkal borított fürdőmedencéjében vízzel locsolták a testét, majd bőrét illatos kenőcsökkel, olajokkal kényeztették, hogy az ne száradjon ki. Azt is megtudtam, hogy Tutanhamon korában elmaradhatatlan volt a mindennapi borotválkozás, a fej kopaszra nyírása is.

Hétköznapokon parókát hordtak, amire illatos zsiradékból, fenyőgyantából és illóolajokból álló keveréket kentek, hogy az a nap hatására megolvadjon és illatozzon. Ünnepek alkalmával pedig, a nők és a férfiak is sminkelték magukat. A szépséget Isten ajándékának tartották.

És eleink "papirusztekercsei" vajon mit őriztek meg Magyarország és a szépségápolás kapcsolatáról?

Magyarországon az ásatások számos római leletet tártak fel, melyek a kozmetikumok elterjedését tanúsítják. Szent István királyunk gyógynövénykertet, és fürdőket létesített ápolószemélyzettel, ahol a balneo terápián (minősített gyógyvizekkel végzett fürdőkezelésen) kívül a testápolás elemi műveleteit (masszázst) is gyakorolták. Mátyás király korában az Itáliából jött udvari emberek terjesztették a kultúrával együtt a kozmetikumok használatát.

A smink mértéke státuszszimbólummá vált, és bár a hölgyek és urak esztétikai megjelenése arcdíszítésüknek köszönhetően ékesnek bizonyult, mindazonáltal az őket körül lengő felhő ... nos finoman fogalmazva is ...  nem volt annyira megnyerően rózsás "illatú". Mivel a testkipárolgás eme erőteljes "párfümje" egy idő után kezdett kínosan orrfacsaróvá válni, ennek érdekében igyekeztek elfedni különféle illatosítókkal. Elérkezett a parfümök hőskora, amelyben a magyar királyi udvar is maradandót alkotott.

A legendárium szerint a XIV. század végén  Erzsébet magyar királyné parancsára született meg az első igazi, alkohol bázisú parfüm, a királynévíz vagy más néven a magyar víz. Eme illatosító permet friss rozmaring és valószínűleg kakukkfű erős borpárlatának desztillálásával látott napvilágot. A parfüm későbbi változatát már levendula, menta, zsálya, majoránna, kosztusz(gyógynövény, bélhurut gyógyítószere), narancsolaj és citrom aromájának hozzáadásával is gazdagították. Azonban ezen összetevők gyógyító hatását és finom aromáját figyelembe véve, a szakértők, arra következtetnek, hogy ezen gyógynövények párlatát már nem is annyira illatosításra, mint inkább a hazánkban az 1346-1350 között dúló bubópestis járvány ellen való védekezésre hívták életre. 

"Csipkerózsika magyar illata". Százszorszépes Szépségem, gondoltad volna, hogy a "Királynévíz" a krónikást is megihlette?

Bizony ám. ...  Charles Perrault 1697-ben kiadott "Csipkerózsika" című meséjében a mélységes-mély álomba szenderült királylányt királynévízzel is megpróbálják felébreszteni, de mind hiába, a hercegnő álmát csak a herceg csókja törheti meg. ...

Egy szó, mint száz a szépségápolás, testünk különböző módon történő díszítése, ápolása hosszú-hosszú évszázadokra vezethető vissza, megannyi praktikával, bűbájjal, hiedelemmel és tévhiedelemmel fűszerezve a maga valós-meseszerű ezerarcú múltjával. 

A modern felfogás szerint, pedig mi, mindannyian, akik a kozmetika milliószínű világában tevékenykedünk, nemcsak a felszín pillanatnyi szépségére törekszünk, hanem hosszú távú, mélyreható és tudományos alapokon nyugvó változásokat kívánunk elérni. Ennek érdekében a kozmetikai ipar kutatói folyamatosan keresik az olyan anyagokat és módszereket, melyek a bőr mélyebb rétegeire hatnak, ott regeneratív, vitalizáló és újratermelődést elősegítő munkát végeznek. 

Az én százszorszépítő célom, pedig az, hogy ezeket a legújabb, legmodernebb, legkorszerűbb eljárásokkal és hatóanyagokkal előállított készítményeket, kozmetikai berendezéseket elhozzam Számodra és bőrikéd számára Százszorszépes birodalmamba. 

Puszimat küldöm szívednek.

Tímea